Az európai háztartások sokkal nagyobb védelmet élveznek a pénzügyi válság pusztításával szemben, mint a bankok. A lakástulajdonosok kisebbségét terheli csak jelzálog, és csak kevesen küzdenek fizetési nehézségekkel - állapítja meg egy friss tanulmány.
Az Európai Életminőség elnevezésű felmérés szerint ha kiújulna a válság, még Kelet-Európában is csak “tompított" hatásai lennének, mivel a háztartásoknak csak egy kis hányadát terheli jelzálog. A felmérést 27 000 európai háztartás körében végezte a “European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions" nevű szervezet. A dokumentum következtetése, hogy bár a növekvő munkanélküliség egyre nagyobb anyagi feszültségekhez fog vezetni, az európai háztartások zöme képes lesz visszafizetni jelzáloghitelét.
Az aberdeeni egyetem munkatársa, Richard Rose kifejtette a Financial Timesnak: míg a pénzügyi intézményeknek egytől egyig viselniük kell a jelzáloghitelek kockázatait, a tanulmány szerint a lakosság 70 százalékát kitevő lakástulajdonosok között kétharmad azok aránya, akiknek nincs jelzáloghitel tartozásuk.
A háztartások közel kétharmada két vagy több jövedelmi forrással rendelkezik, védettséget élvez a munkanélküliséggel szemben, a nyugdíjasok jövedelme pedig garantált, ráadásul a nyugdíjak sok helyen még az inflációval szemben is védettséget élveznek. Elismeri ugyanakkor a Rose is, hogy Kelet-Európában sok országot sebezhetővé tett a nemzeti valuták leértékelődése, ami miatt a devizahitelek visszafizetésében is nehézségekkel szembesülnek a háztartások. Mindez a nyugat-európai bankok életképességét is veszélyezteti - jegyzi meg a cikk.
Miközben a sebezhetőség kétségtelenül fennáll, a jelzáloghitelek jelentőségét is könnyű eltúlozni: csak a háztartások 8 százaléka rendelkezik jelzáloghitellel, 70 százalék pedig "teljes értékű" tulajdonosa a lakásnak. Rose szerint ráadásul a kommunizmus bukása során rengetegen váltak lakástulajdonossá a térségben.
A háztartásokat szerinte inkább Nyugat-Európában érinti érzékenyebben a válság, ezekben az országokban ugyanis jelzáloghitel-boom ment végbe az elmúlt években, aminek most véget vetett a válság. A legtöbb jelzáloghitellel rendelkező francia, olasz és spanyol háztartások néznek ezért szembe a legsúlyosabb törlesztési nehézségekkel, amire ráadásul ők az amerikai háztartásokkal szemben kevésbé készültek fel.
Az európai háztartások konzervatívabb viselkedése nem volt elég ahhoz, hogy elkerülje a kontinenst a mély recesszió, amely leginkább az ipart, azon belül is az építőipart érintette legérzékenyebben, különösen Spanyolországban és Írországban. Rose szerint is vannak, akik nagyon rosszul jártak, ők leginkább azok, akik a válságot megelőzően sem álltak túl erős lábakon: ilyenek például az állás nélküli egyedülálló szülők, akik jóléti juttatásokból próbáltak megélni korábban is.
